Villámverseny 2020.01.10. beszámoló az első játéknaptól
„Tisztelegni az egyik legkiválóbb sakkmesterünk, Maróczy Géza előtt, és megemlékezni róla születésének 150. évfordulójára tekintettel.” Ezzel a céllal és nyitómondattal indítottuk el gyermek/ifjúsági és felnőtt villám sakkversenysorozatunkat a Szeged, Brüsszeli krt. 7. szám alatti SakkSarokban.
Január 10-én pénteken rendben lezajlott az első játéknap. 5-5 perces partikat játszottunk (bónusz idő nélkül). A 7 fordulós verseny nemzetközire sikeredett, a pálmát 7 ponttal a szabadkai Helenyi Zoltán vitte, gratulálunk! 8 táblán 8 felnőtt, 4 ifjúsági és 4 gyermek mérkőzött meg. A versenyt Váczi Zoltán versenybíró vezette le. Apró meglepit mindenki választhatott a verseny végén, nagyobb díjazás az utolsó játéknapon decemberben lesz. Eredmények és a versenyről készült képek a csatolmányban találhatók.
„Nem sírunk és nem elemzünk” hangzott el a villám sakkverseny végén, miden résztvevőt és érdeklődőt szeretettel várunk 2020. február 07. 17-19 óra között a második játéknapra.
Kitekintés Maróczy Géza életére, aki a XX. századi magyar sakkozás első nagy jelentőségű alakja volt. 1870. március 03-án született Szegeden. A sakkjátékkal 15 éves korában ismerkedett meg. Jakobi Sámuel útmutatásai szerint középiskolás korában kezdett el sakkozni, 1891-től rendszeresen részt vett nagy nemzetközi versenyeken.
24 éves korában érte el első nagy, nemzetközi győzelmét, mesteri képesítést szerzett (Hastings, 1895). Habár sosem lehetett világbajnok, a múlt évszázad elején egyértelműen a világ legjobb sakkozójának számított. Tanítványai közül az 1920-as évektől Vera Menchík és Max Euwe világbajnokok.
Budapesten ábrázoló geometria–matematika szakos polgári iskolai r. tanár (1903–1907), az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár Járadék Osztályának tisztviselője, a Nyugdíj Osztály vezetője (1907–1919). A Tanácsköztársaság idején az állami színházak intendánsa (1919). Hollandiában, majd az USA-ban élt (1920–1927), visszatért Magyarországra (1927).
A Magyar Sakkszövetség szövetségi kapitánya (1927–1940). A Magyar Sakk-kör elnöke. A Magyar Sakk Szemle főszerkesztője (1902–1903), a Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1911–1916), főszerkesztője (1917–1919).
Eredményei táblás sakkban játékosként és szövetségi kapitányként: Olimpiai bajnok (1927); a nem hivatalos sakkolimpia győztese (1936); olimpiai 2. (1930), olimpiai 3–5. (1935). 1913 és 1919 között nem indult versenyen. Levelezési sakkban az első magyarországi verseny 1–2. helyezettje (Charousek Rezsővel, 1893–1897).
Maróczy pályájára jellemző, hogy családját és hivatását mindig előnyben részesítette a sakkozással szemben, időnként vissza is vonult a sakkozástól, így munkásságát különböző életfázisokra osztva célszerű értékelni.
Maróczy Géza művei:
A sakk (1907 és 1923)
Paul Morphy (1909 és 1925)
Maróczy’s hundert Schachpartien (1921)
Maróczy Géza játszmaválogatása saját versenygyakorlatából, német nyelven.
Die französiche Verteidigung (1927)
Megnyitáselméleti könyv a francia védelemről, német nyelven.
A modern sakk vezérkönyve (1940)
A kezdő sakkozó vezérkönyve (1941)
A haladó sakkozó vezérkönyve (1942)
Százhúsz érdekes játszmám (1942)
Maróczy Géza játszmaválogatása saját versenygyakorlatából.
Így kezdtem… (1942)
Maróczy Géza visszaemlékezései sakkmesteri pályafutásának kezdetére.
201, nagyrészt ismeretlen Maróczy játszma az 1891-1900. évekből.
Végjátékok és játszmák (1943)
Világversenyek élén (1943)
Maróczy Géza visszaemlékezései a magyar sakkozás fénykorának eseményeire.
Az 1900-1903. évek nemzetközi nagy versenyeinek Maróczy-játszmái.
Maróczy tanít (1945)
A megnyitások elmélete (1951).
Elhunyt 1951. máj. 29-én, Budapest Fiumei úti temetőben van sírkertje.
Az eredmény az alábbiak szerint alakult: